Sorsdöntő éjjel ( Hennie )

Úgy kb. fél órát szundíthattam, amikor éreztem, hogy a kocsi megáll és ahogy a szüleim kinyitják az ajtót beáramlik a hajnali tiszta, hideg levegő. Apa kinyitotta a hátsó ajtót is és felkapott az ölébe. Túl fáradt voltam hozzá, hogy kinyissam a szemeimet csak azt vártam, hogy minél előbb a puha ágyikómba feküdhessek. Nem is emlékszem rá, hogy letett volna az ágyamra, a felső emeletre vezető lépcső felénél elvesztettem a fonalat. Nem aludtam jól. Egész éjjel, vagyis hát nappal az elmúlt este eseményei cikáztak a fejemben. Amikor megjelent a 2 férfi képe a szemem előtt megborzongtam és a feltörni készülő könnyek hamar gátat szakítottak maguknak. Úgy sejtésem szerint két óra zokogás és hánykolódás után sikerült megnyugodnom. A gondolataim Beccánál kötöttek ki. Széles vigyor terült el az arcomon amikor felfogtam, hogy szereztem egy barátot. Bár még nem is ismerjük egymást, de éreztem, hogy nagyon jóban leszünk. Valami nagyon megfogott benne. Önzetlen, kedves, jólelkű. Simán képes lett volna feladni az életét azért, hogy megmentsen engem, pedig nem is ismert. Az autóban és a rendőrségen is próbált közeledni felém, valamit megtudni rólam. Ez jó mivel, én elég visszahúzódó vagyok. Általános iskola végén összevesztem a világ legeslegjobb barátnőivel, azóta bezárkóztam. Igaz 1 évre rá nyáron kibékültünk, de már semmi sem volt ugyanaz. Nagyon hiányoznak még most is. Úgy érzem, hogy Beccának a titkomat is elmondhatom, nem érdekelné hogy leszbi vagyok, engem sem érdekel, hogy prosti. Elméletben. Vajon vannak leszbikus kurvák is? Jézus istenem! Mire gondok én?! Ezt most azonnal el kell felejtenem.
Elkezdtem számolni a bárányokat, hogy ezt az idióta gondolat menetet félbeszakítsam. Úgy a 123. báránynál álommanó elrepített álomvilágba.
- Hennie, drágám, ébresztő. – keltegetett anyu miközben az arcomat simogatta. Kivettem a fejem alól a párnát és ráhúztam a fejemre. A franc se akar felkelni. Fáradt vagyok.
- Drágám kezdened kellene valamit magaddal, az nem lesz jó ha megint depressziós leszel. – hallatszott a hangján a rémület, ahogy eszébe jutott az a korszak.
- Alig aludtam, még fáradt vagyok! – motyogtam álmos hangon miközben hátat fordítottam neki, továbbra is eltakart fejjel.
- Alig aludtál? Szivem, végig aludtad az egész tegnapi napot, a mostani éjszakát, és most délután 4 óra van. Igaz közben-közben kijártál mosdóra de ennyi. Egyből kipattantak a szemeim és egy nagy lendülettel kiugrottam az ágyból.
- Nem, ez nem lehet! Ezt nem hiszem el! El fogok késni az állásinterjúmról! Miért nem keltettél fel???- morgolódtam, miközben fel-alá rohangásztam a szobámban és próbáltam rendet tenni ebbe a káoszba ami a fejemet uralta. Hogyan fogok odaérni fél ötre a bibába?
A biba egy kis kávézó féleség amsterdam mondhatjuk úgy is, hogy közepén. Mindenki ide járt megbeszélésekre, interjúkra. Találtam egy hétvégi munkát mint csapos, és jól is fizet. Én meg elfogok késni. Anyu elmormogott egy bocsánat kicsim, nem szóltál róla, hogy mész-t és kislisszolt a szobámból. Okos döntés volt, nem igazán érdemes a közelembe maradni ha ideges vagyok. Gyorsan megrohamoztam a fürdőszobát. Fürdés után egy törölközőbe csavartam magam és odaálltam a tükör elé. Vállig érő, göndör, fekete hajamat egy laza copfba kötöttem fel. Arcomat bekentem alapozóval és a szemeimet kihúztam szemhéjtussal, végül egy kis szempillaspirál és már futottam is a szekrényem elé. Kiválasztottam egy sima fehér pólót ami egy kissé kivágott volt, és egy fekete cső farmernacit. Végül is csaposnak jelentkeztem, csak nem kell kosztümbe mennem. Ezt az öltözéket megbolondítottam egy tűsarkú, fekete cipőgyönyörrel. Gyorsan beledobáltam a cuccaimat egy táskába és a kezembe kaptam a kedvenc sötétkék bőrkabátomat és már futottam is le a konyhába, hogy kérjek anyutól pénzt kávéra és kajára. Majd útközben megállok a kedvenc kajáldámnál és bekapok valamit gyorsan. Mikor rápillantottam a tűzhelyen lévő órára 4 óra 20 percet mutatott. Milyen gyors voltam.
- Anyu tudsz adni egy kis pénzt kajára?
- Persze. Ott van a hűtőn a pénztárcám vedd ki. - Kikaptam belőle egy kis aprót és már száguldottam is az előszoba felé.
- Sok sikert kislányom!- kiabálta nekem anyu.
- Köszi anyu. Sietek haza. Puszi.kiáltottam vissza miközben levettem a kocsi kulcsot becsaptam magam mögött az ajtót.
Az udvarban pedig ott állt az én személyes csodám. Egy fekete BMW x6-os. Hát tudom ez egy igazán drága kocsi, de John bácsikám mindenképpen meg szerette volna venni ezt nekem a ballagásomra. És hát az közismert, hogy amit a fejébe vesz azt meg is valósítja. Végül is ez a kocsi meg sem kottyant neki. Hiszen milliárdos. Los Angelesben él és kiadóként dolgozik. Nagyon szerettem, minden nyáron elutaztam hozzá és a munkája kapcsán sok sztárral meg is ismerkedtem. Bepattantam a fekete bőrülésre és végighúztam a kezem a fa műszerfalon. Mint minden egyes alkalommal amikor beleültem. Imádom ezt a kocsit. Beindítottam a motort és elkezdtem kitolatni az utcára.Pár sarokkal odébb van a kedvenc büfém. Amikor csak tehettem itt ettem. Most viszont már 4 óra 25 perc van szóval sietnem kell, így csak gyorsan beálltam az autós kiszolgálóba. Szokásomhoz híven egy pulykás szendvicset kértem sok sajttal és még annál is több majonézzel és persze egy elmaradhatatlan kávét is. Miközben a dugóban araszolgattam sikerült megenni a szendómat. Mikor végeztem velem, belekortyoltam az életet jelentő kávéba.
- Basszameg, ez kurva forró! – kiáltottam miután azt az egy korty kávét sikeresen kiköptem a szélvédőre. Szarrá égette a nyelvem. Esküszöm a nyelv piercing nem fájt ennyire mint ez. Gyorsan előkaptam egy zsebkendőt és letöröltem az üvegen a foltot, mielőtt ráfolyna a fa műszerfalra. Kis akcióm közben meg is érkeztem a találka helyre és leparkoltam a kávézó előtt. Gyorsan rápillantottam az órámra ami 4 óra 37 percet mutatott. Remélem a leendő főnököm türelmes alak. Bent egy vörös hajú, 30-as életéveiben járó nőt kellett keresnem. Hamar meg is találtam a legközelebbi sarokban. Nem tűnt idegesnek, ez jó jel.
Nagy levegőbétel után megcéloztam az asztalt és elkezdtem bemutatkozni a nőnek.
- Jó napot kívánok! Én Hennie Wishman vagyok és a csapos…- állás miatt jöttem – fejeztem volna be a mondatot, de a nő közbevágott
- Mégis hol volt idáig? Az állás interjúról elkésik, akkor mit várjak magától ha alkalmaznám? - mondta miközben ideges tekintetével végigpásztázta a testemet.De szerencséje van, mivel nekem sürgősen kell valaki és a maga kinézete tökéletes ehhez a munkához. Remélem ma este már tudna kezdeni, nagy szükségem lenne magára. – fejezte be a gondolatmenetét amitől én megmerevedtem. El kések, azt hittem, hogy búcsút mondhatok ennek a munkának és akkor megkér a nő, hogy már ma kezdjek. Nekem meg irtózatosan kellett ez a munka.
- Öm, nekem megfelel a ma este. – válaszoltam izgatottan.
- Ez remek! Akkor 7 órakor a Rembrandtplein bárban! És legyen kedves ne késsen el. De most jut eszembe! Még be sem mutatkoztam! A nevem Patricia Jhonson. És ha már itt tartunk szeretném megkérni, hogy tegeződjünk. – hadarta el pár másodperc alatt a mondatokat. Látszott rajta, hogy nagyon örül annak, hogy ma már munkába is tudok állni.
- Hello Pat – egyeztem bele ezzel a kis köszönéssel a tegeződésbe, és reméltem, hogy nem haragszik meg a becézésért, de ez az egyik mániám. Imádom becézni az embereket.
- Akkor én most indulok is, hogy egy kicsit rendbe szedjem magam. És ígérem nem fogok késni!
- Rendben, menj csak nyugodtan Hennie. Ott foglak várni a bárpult mögött.
-Oké, és köszönöm, hogy ilyen hamar felvettél.
- Én köszönöm, hogy kisegítettél! Most viszont menj mielőtt megint késés lesz belőle! Szia. –köszönt el nagy vigyorral az arcán. Én is elköszöntem tőle majd a boldogan, fütyörészve indultam el az autómhoz. Miután beszálltam, megtartottam a szokásos műszerfal simogatós rituálémat és már indultam is haza padlógázzal. Amikor beparkoltam az udvarba, kiszálltam a kocsiból, becsaptam magam után az ajtót és elkezdtem szaladni a ház felé, a bejárati ajtót feltéptem és be sem csuktam magam után, csak szaladtam a konyha felé abban reménykedve, hogy ott megtalálom az anyukámat. Rögtön amikor megláttam a karjába ugrottam, olyan boldog voltam, hogy megkaptam a munkát.
- Anyu képzeld megkaptam a munkát! Már ma este kezdhetek is!
- Hiszen ez csodálatos kislányom! Gratulálok az első munkádhoz! – mondta anyukám is már teljes boldogságban, miközben fel-alá ugráltunk mint két elszabadult majom. Amikor már úgy éreztük, hogy eléggé kitomboltuk magunkból a boldogságot, felmentem készülődni a szobámba. Újra lefürödtem, mivel úgy döntöttem, hogy megkell mosnom a hajamat, azt pedig úgy utálok, ha a csap fölé hajolva kell csinálnom. A zuhanyzóba a hideg víz alatt teljesen elengedtem magam. Imádtam ahogy a hab finoman cirógatja a testemet. Úgy kb háromnegyed órát áztattam magam és amikor már észrevettem a zuhany kabin tükrös ajtajában, hogy lila a szám gyorsan kimásztam és felvettem a köntösömet. Megszárítottam a hajamat és göndör fürtjeimet egyenesre vasaltam. Gyorsan kentem fel egy kis alapozót, kihúztam a szememet és vérvörös rúzzsal kikentem a számat. Küldtem egy puszit a tükörnek és már mentem is a szekrényemhez, hogy kiválasszak valami ruhát. Fogalmam sem volt, hogy mibe menjek, mivel kigondoltam fürdés közben, hogy a világoskék mini farmer szoknyámban megyek, de az a szennyesben volt szóval ennyit erről. Megtaláltam a szekrényem alján a másik farmer minimet, igaz ezt nem szerettem annyira mint a másikat, de elhatároztam, hogy szoknyában leszek, szóval jobb híján ez is megteszi. Kiválasztottam hozzá egy rózsaszín, spagetti pántos trikót ami tele van szegecsekkel és mély a dekoltázsa. Cipőnek ugyanazt a magas sarkút választottam mint az interjúra. Felvettem a telefonomat az asztalról és miközben beleraktam a táskámba megnéztem az időt. Fél 7 van. Remek akkor időben vagyok. Amikor leértem a lépcsőn odamentem a nappaliba, és egy cuppanós puszit nyomtam apukám homlokára, aki a munkától fáradtan terült el a kedvenc fotelében a TV előtt. Ilyenkor általában mindig elalszik. Anyuhoz is beköszöntem a konyhába, szóltam neki, hogy csak korán reggel érek haza, ezek után pedig szépen, lassan elindultam a kocsihoz. Levágtam magam az ülésre, elvégeztem szokásos rituálémat. Bekapcsoltam a CD lejátszót, betettem a kings of leon CD-t és eltekertem a kedvenc számomra a True love away-re. Mindig ezt hallgatom ha jó a kedvem. Imádok erre a számra pörögni. Hangos éneklés közepette és párszor a szám elejére tekerés után megérkeztem a bár elé. Olyan gyorsan ideértem, nem is emlékszem az ide vezető útra. Nagyon idegesítő, ha az ember annyira a gondolataiba merül, hogy azt sem tudja, hogy hogyan jutott el az egyik pontból a másikba. Sajnos ez velem sokszor megesik, merengő típus vagyok. Kisseb bukdácsolással szálltam ki a kocsiból. Nagyon izgultam, hogy milyen lesz az első munkanapom, vagyis hát éjszakám. Remegő kezekkel löktem be a bár ajtaját és a szemeim elé terülő látványtól majdnem hátast dobtam. Még sohasem jártam itt ezelőtt, de bátran kimerném jelenteni, hogy ez a legszebb bár amsterdamban. Ahogy beléptem legelőszőr az egész plafont beborító lámpa halom terelte el a figyelmemet. Szó szerint az egész mennyezet minden négyzet miliméterét kb 5 cm hosszú, lelógó, cső alakú lámpák borították. Amint letudtam venni a szememet a plafonról elkezdtem körbe nézni, miközben hangya léptekkel előre haladtam. A fal mindenhol sötétbarna fa mintát kapott. A jobb oldalon volt a bárpult amin nagyon sok fehér gyertya volt, ami eszméletlenül fokozta a hangulatot. A pult előtt sötét bordó, bőr bárszékek sorakoztak. A bal oldalon >ugyan olyan színű, szintén bőrből készült, szinte már kanapénak is nevezhető ülő alkalmatosságok sorakoztak, úgy ahogya vonatokon, közöttük sötétbarna, fa asztalkákkal. A padló világos barna parketta volt. Senki nem volt még a bárban kivéve Pat-et, aki szorgosan törölgette az asztalokat.
- Héjj. Szia Pat. – köszöntem neki vigyorogva.
- Szia Hennie. Látom…- gyorsan rápillantott az órájára -…tudsz te időben is érkezni. – mondta hatalmas vigyorral az arcán és a bárpult mögé vette az irányt.
- Gyere velem. – intett a fejével egy ajtó felé ami a pult mögött volt, egy kevésbé észrevehető helyen. Elkezdtem követni és bementem utána az ajtón.
- Itt tudod lepakolni a cuccaidat. Ott meg van az irodám. – mutatott egy fehér ajtó felé a szobán belül. – Nekem most, van egy kis papírmunkám, addig fedezd fel a terepet. Fél kilenckor nyitunk én nyolcra végzek. Elboldogulsz egyedül is vagy megkérjem Nikkit, az egyik pincért, hogy segítsen neked?
- Inkább kérnék egy kis segítséget, mivel még sohasem dolgoztam bárban.
- Rendben, akkor megyek és felhívom, hogy jöjjön ide. Te addig nyugodtan rendezkedj be, ott egy szekrény oda lerakhatod a táskádat meg ilyesmiket. Az csak a te szekrényed lesz. – mutatott egy sötétbarna fa szekrényre és már be is viharzott az irodájába. A kis szoba nagyon hangulatos volt, a falak sötét vörös színt kaptak. Volt benne egy fehér bőr kanapé és három darab hozzá illő fotel, amik körbevettek egy üveg dohányzóasztalt. A fal mellett végig szekrények sorakoztak, ablak nem volt, csak egy nagy üveg csillár világította be a helyiséget. Úgy gondoltam, hogy amíg ideér az a pincér csaj addig kint is feltérképezem a terepet. Ahogy kiléptem az ajtón egyenesen egy lányba ütköztem.
- A rohadt életbe. – káromkodtuk el egyszerre magunkat, miközben mindketten az ellenkező irányba kezdtünk dőlni.
- Jaj, annyira sajnálom! Kérlek ne haragudj! – kértem bocsánatot miközben a fejemet dörzsölgettem, és próbáltam kivenni a lány arcát amiből még csak egyenlőre egy elmosódott pacát láttam.
- Nincs semmi gond. De szerintem egy kicsit le kellene ülnünk, mert ha jól sejtem te is csak egy pacát látsz a fejem helyén.
- Igen, valami olyasmit. – motyogtam és lezuhantam a kanapéra és ő is követett. 10 percig ülhettünk egymás mellet mikor úgy éreztem, hogy már jobban vagyok. Gondoltam megkérdezem tőle is, hogy mi a helyzet.
- Jobban vagy már? Én tényleg annyira sajnálom, hogy…. – és nem tudtam befejezni a mondatot. Megláttam a zölden világító szemét és elvesztettem a fonalat. Szememmel végig pásztáztam az arcát. Gyönyörű volt. A bőre kávé színű, ajkai teltek és kívánatosak.
- Igen, minden rendben. Nem kell aggódni, csak egy kis búb lesz belőle.
- Amúgy a nevem Nikki Drawsley. Te pedig biztos Hennie Wisham vagy az új csapos. Örülök, hogy megismerhetlek.
- Igen én vagyok. És én is örülök. – helyeseltem, továbbra is önkívületi állapotban.
- Szóval akkor körbevezetlek itt és megmutatom neked, hogy telik el egy éjszaka ebben a fantasztikus bárban. – kezdett bele mondandójába hatalmas áhítattal.
- Okés. Akkor kezdhetjük is. – mondtam miközben felpattantam a kanapéról és elindultam az ajtó felé és ő is elkezdett követni. Ez lehetetlen, ez a nő valami eszméletlenül gyönyörű. Első látásra beleszerettem. Ilyet még sohasem éreztem ezelőtt.
Nikkel egész éjjel együtt voltunk. Megmutatta, hogy kell italokat tölteni, de úgy hogy hátulról hozzám simult és úgy irányította a kezeimet. Megőrjített. Végig beszélgettük a munkát és közben jó néhány alkoholos frissítőt bedobtunk. Nagyon jól éreztem magam vele. Könnyű volt dolgozni, az emberek kedvesek, türelmesek voltak velem. Ennél jobb első munkanapom nem is lehetett volna. Hajnali négy fele kiürült a bár és már Pat is elment. Nikkivel jól berúgtunk. Józanodás képen leültünk a bárpulthoz, egymással szemben, egy-egy pohár kólával.
-Úgy szeretnék egy cicát – mondta nagy sóhajjal és közben a fejét a tenyerébe támasztotta. Nem tudom, hogy hogyan pattant ki ez most a fejéből. Éjjel még azt mondta van neki otthon három is. Gondoltam nyomulok egy kicsit. Úgy nézett ki mintha ugyanúgy vágyna rám, mint én rá.
- Itt vagyok én neked. GrrrrrBrrrrrMrrrr – doromboltam neki miközben pár centire tőle én is lekönyököltem a bárpultra vele szemben és ugyanúgy ahogy ő megtámasztottam a fejemet a kezeimmel. Az orrunk szinte összeért.
- Cicc, cica, cicc.- suttogta, miközben az egyik kezével az állam alá nyúlt és elkezdett közelebb húzni magához. Szájával finoman érintette alsó ajkamat, éppen, hogy csak hozzámért. A térdeim megremegtek, ahogy a vágy kezdett szétáradni a testemben. Ő volt a második nő az életemben aki megcsókolt. Ahogy kezdett eltávolodni mohón kaptam az ajkai után. Először meglepődött mohóságomat tapasztalván, de utána ő is rákapott a dologra. Egyre durvábban kényeztettük egymás ajkait és közben a nyelvünk is beszállt ebbe a vad játékba. Úgy faltuk egymás száját mintha ettől függene az életünk. Olyan hévvel kaptunk egymás ajkai után mint a hajléktalan egy csirkecomb után. Isteni érzés volt. Finom, édes csókjától bizsergett az egész testem.
- Ezt nem itt kellene folytatnunk. Patricia megöl minket ha széttörjük a poharakat. – suttogta miközben a fülemtől a nyakamig terjedő részt apró puszikkal hintette be.
- Rendben, menjünk el hozzád. Eszméletlenül kívánlak. – Sóhajtottam egy nagyot és elváltam tőle. Nem tudom mi ütött belém, soha az életben nem kínáltam még fel senkinek sem magam. Főleg nem egy vad idegennek. Ez felelőtlenség volt. De kibaszottúl élveztem. Rám kacsintott miközben elindult a szobába a bárpult mögé.
- Várj meg itt, mindjárt visszajövök. – utasított és eltűnt a helyiségben. Odasétáltam a falon lévő tükörhöz és megigazítottam a ruhámat. Ujjaimat fésűnek használva végigszántottam a hajamon. Nikk megjelent mögöttem, odafordultam hozzá, és miközben átadta a cuccaimat, én végig rajzoltam nyelvem hegyével szája ívét, majd elindultam a kijárat felé.
Ő bezárta gyorsan a bárt, megragadta a kezemet és egy kocsi felé kezdett el húzni. Beültünk és padlógázzal indultunk el a lakása felé. Ami azt sem tudtam, hogy hol van. De jelen pillanatban nem is érdekelt. Csak az járt a fejemben hogyha felértünk a lakásába, hogy fog rajtunk eluralkodni a szenvedély. Megborzongtam még a gondolattól is. Hamar odaértünk a ház elé , kiszálltunk és Nikk ismét kézen foga egy épület felé vezetett. Benyomta a nagy fa ajtót és már szaladtunk is fel a lépcsőn. A bejárati ajtót gyorsan kinyitotta majd becsapta maga után, úgy, hogy az egész lépcsőház beleremegett.
- Hupsz… - mosolyodott el és a karjaimba vetette magát. Ajkai hamar rátaláltak az enyémekre és nyelveink segítségével izgató játékba kezdtünk. Elkezdett nyomni – szerintem – a hálószoba felé. Villanyt nem kapcsolt. A nap már felkelőben volt, de még mindig sötét van. Ez pont így volt tökéletes. Ledöntött az ágyra és lovagló pózban rám ült. Csókunk egyre vadabb lett és a melleimet is elkezdte masszírozni. Halk nyögések szakadtak fel a torkomból. Hihetetlenül élveztem. Kezeimet szépen lassan elkezdtem felfele húzni a combján, végig a mini ruha alatt egészen addig amíg meg nem találtam csipkés tangájának a pántját. Belemosolygott a csókba és a kezével megkereste a trikóm alját és elkezdte felfele hózni. Én felemeltem a kezemet és a fejemet, hogy segítsem neki levenni a vékony kis felsőt. Kezei megint megtalálták a mellemet, de már a melltartó alatt kezdett el kényeztetni. Mindkettőn száját nyögések hagyták el, tudatva a másikat az élvezetről amit most átélünk. Elkezdtem én is felfelé húzni falat kis ruháját, és ő készségesen segített levenni azt. A lábaimat kezével kiegyenesítette és a térdemre ült. Fejével beférkőzött a szoknyám alá és orrával elkezdte letolni a bugyimat. Miután szabaddá vált a terep kezével elkezdett simogatni. Egy hatalmasat sóhajtottam mikor egyre beljebb merészkedett az ujjaival. Ott vonaglottam alatta, a vágytól teljesen felizgulva. Hirtelen felültem és lenyomtam Nikket a hátára. Hatalmas hévvel csókoltam meg miközben mindkét kezemmel kényeztettem legérzékenyebb pontját. Kéjes nyögésekkel biztosított felőle, hogy élvezi. Számmal egyre lejjebb haladta végignyaltam mind a két mellét. Még lentebb merészkedtem és egy céltudatos mozdulattal lerántottam róla a tangát.
- Hé kislány nyugalom, nem hajt a tatár. – mondta mosolyogva miközben végigsimított csapzott hajamon. Nyelvemmel kezdem kényeztetni a csiklóját, amikor nyögése közben kulcszörgést hallottam.
- Hát ez meg mi volt? – kérdeztem tőle suttogva, tágra nyílt szemekkel miközben lemásztam róla és elkezdtem keresni a felsőmet.
- Szivem itthon vagy? Nincs bezárva az ajtó. – mondta egy ismeretlen férfi hang az előszobából és hallottam ahogy becsukódik az ajtó mögötte.
- Bazdeg – jött a halk válasz Nikktől miközben elkezdett öltözködni. Én is követtem a példáját.
- Hát ő meg kicsoda?- szegeztem neki a kérdés.
- A férjem. Most menned kell. Ha itt talál megöl mindkettőnket. Mássz ki az ablakon, itt a tűzoltó létra, le tudsz menni rajta.- sürgetett miközben kezembe adta a táskámat.
- Úristen te házas vagy?? És közben egy nővel szeretkezel? Ez most mégis mi a fasz? – borultam ki teljesen.
- Majd elmagyarázom. Csak menj már. – mondta miközben kitolt az ablakon és be is csukta. Hát ez mondhatom baromi fasza. Egy házas nővel szexeltem. Éreztem én, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni. Ez nem én vagyok. Meg is kaptam az eredményt. Zaklatottan másztam le a létrán és rájöttem, hogy fogalmam sincs, hogy hol vagyok. Nah nem. Ezt nem fogom megint eljátszani. A nap már felkelt. Kisétáltam az utcára és akkor megláttam a hidat ahol Becca állt amikor az a szörnyűség történt. Ekkor hirtelen ötlettől vezérelve előkaptam az iphone-omat és már hívtam is őt.
Vedd már fel! Vedd már fel! Vedd már fel!
- Szia Hennie vagyok és egy kis segítségre lenne szükségem.